110 éves a Magyar Egyetemi - Főiskolai Sportszövetség

A Nemzeti Diák, Hallgatói és Szabadidősport Szövetség tagja

Széchenyi István Egyetem - Best Practice

Egyetemi létesítményfejlesztés a TAO segítségével Az aktuális példa: Széchenyi István Egyetem SE


Sokszor hallani a TAO (a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény alapján a látvány-csapatsportágak támogatása) segítségével megvalósuló létesítményfejlesztésekről, legyen az országos médiaérdeklődést kiváltó beruházás vagy éppen a helyi, regionális fejlesztés. A tanulmányban egy olyan létesítmény megvalósulását mutatjuk be, amely az egyetemi és főiskolai sport fejlődését, azon belül is a hallgatók sportolását segíti elő. A győri Széchenyi István Egyetem Sportkoncepciójába már beépítésre kerültek nemcsak a hallgatói sportszolgáltatások kibővítését érintő tevékenységek, hanem az egyetem infrastrukturális hálózatát bővítő nagyberuházás, egy új edzőcsarnok megépítésének tervei is. A Széchenyi István Egyetem és Sportegyesületének 2012-től felfutó pályázati tevékenysége éppen napjainkban jutott el az átadás fázisába. Mindez kiválóan példázza, hogy a 2011 óta hatalmas lehetőségeket biztosító ún. TAO sportfejlesztési program mentén milyen középtávú fejlesztések segíthetik a felsőoktatásban tanuló diákok sportolását és az egészséges életmódra nevelés lehetőségeit. Jelen esetleírás nagymértékben támaszkodik arra a friss tanulmányra, amelyet „A Széchenyi István Egyetem sportfejlesztése” címmel Dr. Gyömörei Tamás egyetemi docens, az egyetem Testnevelési és Sportközpont vezetője készített 2015 júniusában. Az egyetemi sportéletet nagymértékben befolyásoló építkezés a Széchenyi István Egyetem Sport Egyesület nyertes pályázata révén 40-50 szerződéses partnert érint a TAO támogatás keretein belül. E számok tükrében méltán kijelenthető, hogy egy egész régiót megmozgató építkezésről van szó, mely egy gazdaságilag erős környezetben, a Nyugat-Dunántúlon; az ország egyik „sportvárosában”, Győrben valósult meg.

Gazdasági, társadalmi környezet

A TAO pályázatok szempontjából korántsem mellékes a gazdasági és a társadalmi környezet. A Nyugat-Dunántúl gazdasági teljesítő képessége tekintetében messze felülmúlja az országos, különösen a vidéki átlagot. A Budapestet, mint fővárost is magába foglaló közép-magyarországi régió után a második helyen áll. Az elmúlt évtizedben erőteljes beruházási tevékenység indult meg, tőkeerős külföldi befektetők telepedtek le, amit a rendkívül kedvező földrajzi elhelyezkedés is segített. A gazdasági nyitottság, a globális hálózatok és gyorsforgalmi úthálózatok elérhetősége, az innovációs centrumok kapacitása, valamint a humán erőforrás alapján a régió legkiemelkedőbb városa Győr. A régióban jelenleg 28 ipari park és 21 klaszter működik. A betelepült vállalkozások száma évről-évre dinamikusan nő, jelenleg meghaladja a 350 céget, melyek több mint 40 ezer embernek adnak munkát. Az országos iskolázottsághoz viszonyítva a nyugat-dunántúli régió helyzete jónak mondható. A lakosság egyötöde az anyanyelvén kívül legalább egy idegen nyelvet is beszél. A kialakult szakképzési struktúra megközelítőleg követi az országos folyamatokat. A szakképzésben résztvevők nagy százaléka érettségizik a nyugat-dunántúli régióban. Az országos szakképzési struktúrában a műszaki, a gazdasági-szolgáltatási szakterület prioritást élvez, míg a képzésben a humán és agrárszakterület – ez utóbbi Vas megye kivételével – részaránya alacsony. Győr a nyugat-dunántúli régió központja, 130 ezer embernek otthont adó város, jelentős gazdasági potenciállal, magas infrastruktúrával, egyre látványosabban kiépülő szolgáltatási rendszerekkel. Magas kulturális és szórakozási kínálattal áll rendelkezésére az itt tanuló közel 7-8 ezer nappali tagozatos hallgatónak. A győri Széchenyi István Egyetemen a műszaki és az informatikai képzés a legjelentősebb.


Létesítményfejlesztés szükségessége, célja

A TAO pályázat és az infrastrukturális beruházás azért vált szükségessé, mert az egyetemi sporttevékenységek és a minőségi sporteredményesség az elmúlt öt évben dinamikus fejlődést mutatott. Kiemelkedő eredményeket elért hallgatóit az egyetem sportösztöndíjban és tandíjkedvezményben részesíti, illetve a kollégiumi férőhelyek elosztásánál a SZESE 30 férőhelyes sportolói kontingenssel rendelkezik. A Széchenyi István Egyetem a testnevelés tanórák, a tanórán kívüli szabadidősport és a versenysport szervezésével kiváló feltételek között nyújt lehetőséget a hallgatói sport számára. A tanórák keretében 2300 – 2500 hallgató sportol rendszeresen, míg tanórán kívül további közel 500 hallgató (a regisztráció a Testnevelési és Sportközpontban (TSK) történik). A sportélet szervezését, a szabadidősportban és a versenysportban a TSK, szoros összekapcsolódásban végzi az egyetemi sportegyesülettel. A SZESE külső finanszírozó és szakmai partnerek bevonásával sikeresen javította pozícióját az élsportban. Sportági portfóliójában a férfi kosárlabdát és a férfi kézilabdát jelölte meg kiemelten fejleszteni kívánt sportágként. A Győri Kosárlabda Clubbal 2007-ben, a Győr Férfi Kézilabdáért Alapítvánnyal és a programhoz kapcsolódó gazdasági társasággal 2011-ben indította sportágfejlesztési programjait. 2009-ben a férfi kosárlabda a másodosztályba, 2013-ban pedig a férfi kézilabda csapat a professzionális első osztályba jutott. A minőségi javulás azonnali hatásaként jelentkezett az emelkedett számú célzott felvételi jelentkezés a középiskolások körében. Mindezzel a SZESE versenyzőinek létszáma 2013-ban elérte a 350 főt. 

Mindez akár már önmagában is erős indok lett volna a fejlesztésre, de a legfőbb érv mégis az volt, hogy a középiskolából kikerülő diákok (akiknek csaknem fele aktívan sportol) a főiskolai tanulmányaik alatt is folytassák az általuk kedvelt sportot. A felmérések azt mutatják – összehasonlítva más országokkal –, hogy a magyar társadalom számára a sport szinte elenyésző mértékben számít a szabadidő közkedvelt eltöltési módjának. Hazánkban a közoktatásban a testnevelés órák révén közel másfél millió diák végez rendszeres testmozgást. A kormányzat a problémát felismerve vezette be a mindennapos testnevelést 2013-tól az alapfokú képzésben, szándéka szerint évente, fokozatos kiterjesztéssel minden évfolyamra. Ha a felsőoktatásban résztvevőkre szűkítjük a kört, az adatok hasonló értékeket mutatnak. Az elmúlt évek tendenciái szerint a középiskola elvégzését, majd a felsőfokú tanulmányok megkezdését követően a hallgatók egyre kevesebb figyelmet fordítanak a mozgásra. Míg a középiskolás diákok csaknem fele aktívan sportol, addig a felsőoktatásban résztvevő hallgatóknak mindössze 30%-a teszi ezt heti rendszerességgel. Ennek az a magyarázata, hogy a középiskolából kikerülve a fiatalok kiszakadnak megszokott környezetükből és sajnos legtöbbször háttérbe szorul az egészséges életmód a főiskolai tanulmányi idő alatt. Éppen ezért fontos, hogy a hallgatók a főiskolai évek alatt is folytassák az általuk már bevált, kedvelt sportágat, vagy más mozgásformát is megszeressenek, esetleg új sportágakkal ismerkedjenek meg. A mozgásszegény életmód nem csupán a testi egészség elérése szempontjából jelent problémát a hallgatók számára, de a jövőre nézve is hátrányos következményekkel járhat. Ennek kiküszöbölésére a tantervi és szabadidős sportolási lehetőségek szervezett formában biztosítottak a Széchenyi István Egyetemen, ugyanakkor a meglévő sportinfrastruktúra az egyéni sporttevékenység tervezésére is lehetőséget ad. A fejlesztés eredményeképpen az intézményben a 21. század követelményeinek megfelelő, felsőoktatási sportot érintő differenciált, komplex felsőoktatási sportszolgáltatások épülnek ki.

Az egyetem felismerte, hogy a felsőoktatás versenyképességéhez szükséges szolgáltatásfejlesztést a 21. század igényeinek megfelelő módon és tartalommal kell elvégeznie, melyhez a sportfejlesztések szervesen kapcsolódnak. Ilyen például a sporthoz kapcsolódó képzések bővítése; képzési profilok kialakítása a sporttudomány és kapcsolódó természet- és társadalomtudományi képzésekben; a szakember ellátottság javítása a mindennapos testnevelés oktatási-nevelési feladatainak elvégzéséhez; a hallgatói sportirodák szakmai profiljának bővítése;az intézmények szabadidő sportszolgáltatásait igénybe vevő hallgatók számának növelése, elsősorban a (Magyar Egyetemi - Főiskolai Sportszövetség (MEFS) „SportPont” programrendszerén (a SportPont Program országos egyetemi sport- és egészséges életmód népszerűsítő program www.sportpont.hu) keresztül. Emellett az élsportban, két csapatsportágban (kosárlabdában és kézilabdában) a másodosztályú versenyzést stabilan szeretnék biztosítani és ezzel párhuzamosan az élsportolók számára a kettős karrier életpályamodell elősegítésén is dolgoznak. Fontos továbbá a korszerű népegészségügyi felsőoktatási szakirányú továbbképzési program kialakítása is.

Itt érkeztünk el addig a pontig, hogy a koncepció eddig elhangzó elemeinek ismeretében indokolttá vált egy új, 1850 m2-es edzőcsarnok megépítése, melynek célja, hogy a fentiekben megfogalmazottaknak megfelelő infrastrukturális hátteret biztosítson az intézmény hallgatói illetve a lakosság számára, valamint hogy hosszú távon is képes legyen kiszolgálni célközönségének aktív életmód folytatásához szükséges igényét. A Széchenyi István Egyetem által megvalósítani tervezett fejlesztések legfontosabb célja, hogy tevékenységei nyomán saját rendszerében megvalósuljon sportszolgáltatásainak fejlesztése, javuljon a hallgatók egészségi állapota, növekedjen a hallgatóinak körében az aktív sportolók aránya és csökkenjen azok száma, akik a középiskola befejezése után nem mozognak rendszeresen. A koncepció kiemelt programja az óvodától az egyetemig – az „életen át sportolás és tanulás” szellemében –, oktatás, nevelés, tehetséggondozás és a sportolói és egyéni kiteljesedés programja. Megvalósítását az is indokolja, hogy az egészséges életmód és a sport szét nem választható, egymással, egymás mellett szimbiózisban élő, fejlődést generáló folyamat.

A koncepció rövid-, közép-, illetve hosszú távú céljai
Forrás: Az egyetemi sport finanszírozásának új útjai,In: Győrfi J (szerk.), Sportinnovációs Szakkönyv,Budapest: Magyar Sporttudományi Társaság, 2011. pp. 41-46.

Mint ahogy a fentiekből is kiderül pontosan meghatározott elképzelés, életutat átívelő koncepció, alapos célkijelölés és az elérendő célokhoz szükséges tevékenységek sorozatának meghatározását kellett kitűzni célul ahhoz, hogy megvalósítható legyen a beruházás és annak utóélete. A Széchenyi István Egyetem sportstratégiájának lényege egyrészt az, hogy „Egyetem sportja a város sportja” 2007-ben indított stratégia tovább expandáljon és a koncepció időszakában bővítse azon hallgatói és stakeholderei körét, akiknél a rendszeres sportolás az értelmiségi életmód szerves részévé válik. Az ehhez szükséges és színvonalas környezetet az egyetem biztosítja számukra, így a sportkultúrára támaszkodva hosszú távú stabil fogyasztói és partneri bázist épít a régióban. Másrészt érdekeltségi területét és piacát földrajzi és gazdasági térben is szélesítse (2. ábra).

A győri professzionális és egyetemi sport forráskoncentrációja és együttműködése
Lejegyezte:
Mezei Dániel, az MTVA vezetőszerkesztője, Dr. Gyömörei Tamás „A Széchenyi István Egyetem sportfejlesztése” c. tanulmánya alapján.

A koncepció szakmai és pénzügyi megvalósíthatósága

A koncepció szakmai és pénzügyi megvalósíthatóságának elemzését Dr. Gyömörei Tamás: A Széchenyi István Egyetem sportfejlesztése című tanulmányból vett részlet alapján érdemes áttekinteni:
„A Széchenyi István Egyetem a sport területén végzett fejlesztésén keresztül a felsőoktatás minőségének javítása, az intézmény vonzerejének, versenyképességének növelését célozza, ezzel kapcsolódva az előző években megvalósított fejlesztésekhez, melyben az infrastrukturális beruházások szervezeti és szolgáltatási hátterének megvalósulását valósította meg. Szervezeti egységeinknek Magyarország legnagyobb iparral rendelkező vidéki városa, Győr ad otthont. A Széchenyi István Egyetem Győrben teljes campus jelleggel bír. Jelenleg is itt folyik a sport tevékenységek döntő többsége, ezért a megvalósulás helyszíne elsődlegesen a Széchenyi István Egyetem campusa. A központi campuson folyik a képzés a műszaki, a gazdasági és informatikai képzési területekhez tartozó szakokon. Itt találhatók a központi szolgáltató és funkcionális feladatokat ellátó szervezeti egységek (kutatói laboratóriumok) is. Az egyetem összes beépített alapterületének túlnyomó része ezen a campuson található.

Az oktatás céljára rendelkezésre álló férőhelyek összes száma 4 791, melynek döntő része előadótermekben található. A képzés alapját adó laboratóriumi helyiségekhez sok esetben kapcsolódnak tantermek és számítástechnikai laborok is.
Az egyetem a hallgatók lakhatási körülményeinek biztosítása tekintetében hagyományosan jól ellátott. Az elmúlt években az egyetem az eredeti kollégiumi kapacitását a másfélszeresére növelte. Tekintettel arra, hogy ebben az időszakban a kollégiumi férőhelyekre döntően igényt tartó nappali tagozaton hallgatók száma lényegesen nem változott, a korábbi feszültség megszűnt, csaknem minden kollégiumi férőhelyet igénylő elhelyezéshez jut.


1. Sportolási lehetőségek

Az egyetem területén 3.624 m2-es Egyetemi Csarnok, 871 m2-es Edzőcsarnok, a több mint 4 hektáros körtöltés úti sporttelep, az Egészségügyi és Szociális Intézet tornaterme (288 m2), három konditerem illetve szabadtéri sportpályák szolgálják a hallgatók sportolási igényeinek kielégítését. Együttműködési megállapodás alapján, kedvezményesen vehetik igénybe hallgatóink a Kálóczy téri teniszpályákat és a Vízisport SE Kajak-kenu Sporttelepét. A hallgatóknak tanulmányaik alatt négy félévet kell sporttal tölteni, amelyhez mind a személyi, mind a tárgyi feltételek adottak. A követelmények teljesítéshez minden hallgató a hozzá legközelebb álló sportágat választhatja az úszástól a falmászáson át, labdajátékokig pl. egészen a floorballig.

Ezen sportlétesítmények üzemeltetésének és sporteszközök fenntartásának szervezeti hátterét, valamint a tanórák ellátását a testnevelő tanárok oktatási egysége a Testnevelési és Sportközpont (TSK) a SZESE-vel együttműködésben látja el.

2. A fejlesztési koncepció pénzügyi terve

A pénzügyi terv azzal a céllal született, hogy bemutassuk az intézmény sportkoncepciójának főbb lépéseit illetve az ehhez kapcsolódó költségeket. A költségek tervezésénél minden esetben a hatékonyság, a megvalósíthatóság, a fenntarthatóság és az értéket a pénzért elveit vettük alapul. A koncepció két fő elemre oszlik:
− a tevékenységi szolgáltatások bővítése (TÁMOP program)
− az új Edzőcsarnok beruházás (TAO program)


1. Elem: A tevékenységi szolgáltatások bővítéséhez kapcsolódó költségek forrása 35 000 000 (Ft). Az EU támogatás mértéke 100%. A projekt cash flow és részletes pénzügyi elemzés a megvalósíthatósági tanulmányban olvasható. Forrását 100%-ban a TÁMOP-4.1.2. E jelű pályázat biztosítja (www.sze.hu).

2. Elem: Az új Edzőcsarnok beruházója a SZESE. A beruházás finanszírozási fedezetét 70%-ban (300 000 000 Ft) az ún. TAO kosárlabda fejlesztési program biztosítja, amelyet az egyesület 2012-ben (SFP 127/2012 számú MKOSZ határozat), illetve 2013-ban (SFP 127/2013 számú MKOSZ határozat) nyert el. A fejlesztés megvalósításához 30% önrész szükséges (130 000 000 Ft), melyet Győr Megyei Jogú Várós Önkormányzata biztosít. A sportcsarnok a Magyar Állam tulajdonába és a Széchenyi István Egyetem vagyonkezelésébe kerül. Mivel a sportegyesület megalakulása óta meghatározó szereplőként irányítja az egyetem sportját érdemes a fent bemutatott két fő fejlesztési programon túl kitérnünk az egyesület működését megalapozó teljes pályázati kör bemutatására is.

A SZESE és partnerei fejlesztési forrásbővülése a TAO programban

a; kosárlabda

b; kézilabda

3. Fenntartás

Ahogy az intézmény általános stratégiai gondolkodásában, úgy jelen fejlesztések kapcsán is jellemző szempont a fenntartható fejlődés elveinek szem előtt tartása, vagyis olyan tevékenységek kidolgozása, melyek kielégítik a jelen igényeit anélkül, hogy veszélyeztetnék a jövő generációi szükségletének kielégítését.
Az egyetemi létesítményeket (Egyetemi Sportcsarnok, Edzőcsarnok, Sporttelep, Egyetemi Hangversenyterem, Egyetemi Könyvtár, az egyetemi terek) a városi, térségi közösségek használatára bocsátjuk. A programok szervezésében a hallgatói szervezetek meghatározó szerepet játszanak. Folyamatosan jelen vannak a város és a térség közösségének alakításában, s ezzel olyan fókuszponttá teszik az Egyetemet, amely a tudás terjesztésének, értékeinek bemutatásának és megóvásának egyértelmű szimbólumaként jelenik meg.


4. Az Edzőcsarnok hasznosítási módja, várható kihasználtsága

Az edzőcsarnok 90%-ban közcélú sportolásra (testnevelés és sportfoglalkozások valamint SZESE kézilabda, kosárlabda, röplabda, asztalitenisz és a Széchenyi Kosárlabda Akadémia) vehető igénybe.
A tervezett kihasználtság szerkezetét az 4. táblázat mutatja. Az edzőcsarnokot üzleti céllal csak korlátozottan tervezzük hasznosítani. Kifejezett célunk a hallgatói sportolás és a Széchenyi Kosárlabda Akadémia igény szerinti kielégítése testnevelési órák keretében, valamint a szabadidőben és a versenysport képzési rendszerében.
A több részre osztható csarnok lehetőséget ad az egy időben történő sportfoglalkozásokra, a hallgatói testnevelés órák, a szabadidősport és a versenysport képzés tekintetében.

Az Edzőcsarnok várható kihasználtsága

5. Társadalmi, gazdasági fenntarthatóság

A tevékenységek segítségével magas színvonalú sportszolgáltatásokat alakítunk ki, melynek tevékenységei hosszú távon is fenntartható társadalmi hatásokat indukálnak. A folyamatnak társadalmi igénye is van, hiszen minden társadalmi rendszer igényli polgárai révén a megmérettetést egymással és más nemzetekkel, másrészt az egészséges, produktív társadalom minden nemzet alapvető érdeke. A hazai oktatási rendszer sportja sajnálatos módon kiszorult a korábbi hazai sportfejlesztésből, holott ha az iskolai képzésben a tanulás mellett a sportot akár magasabb színvonalon is az oktatás részének tekintjük, akkor egy hosszú távon stabil, fenntartható struktúra jöhet létre sportszakmailag és gazdaságilag egyaránt. A fenntartási költségek tervezésénél bázisadatnak a jelenlegi, később lebontásra kerülő Edzőcsarnok költségeit tekintettük.

b) Az új Edzőcsarnok fenntartási költségterve

A fejlesztési programot az Egyetem és a SZESE partnerek bevonásával valósítja meg. Az alábbi szervezetek mint szakmai együttműködő partnerek részt vesznek a fejlesztés kidolgozásában/megvalósításában, szakmai és pénzügyi támogatásukkal hozzájárulnak a megvalósításához.

A fejlesztési program partnerei

A sportkoncepció amellett, hogy áttekintést ad az egyetemi sport sokszínűségéről, fejlődési pályájáról, tradíciójáról, a továbblépés, az értékek megőrzése és az eredményesség érdekében nyitott fejlesztési struktúrát határoz meg. A fejlesztés útvonalát széles társadalmi összefogásban, új, innovatív, a sportszakmai és a gazdasági eredményesség együttes szemléletének metszetében jelöli meg. Az összefogás főszereplői az egyetemnek otthont adó város, a magángazdaság szereplői és a civil egyesület eddig is olyan eredményekre volt képes, amely nagymértékben járult hozzá Győr „sportvárossá” fejlődéséhez, a város és az egyetem nemzetközi hírnevének öregbítéséhez.
A két fő projektelem a tevékenységi szolgáltatások bővítése és a csarnokberuházás kifejezetten a közsport területének szándékolt fejlesztését célozza meg, amely a hosszú távú fenntarthatóság mellett a minőségi sportban is stabil, szakmai sikerek eredményez.
A szereplőket számba véve az elmúlt 20 év intézményi fejlődését, a modern európai sport funkcióit, a nemzetközi trendekhez és nemzeti sporthoz egyaránt illeszkedő egyetemi sport kiépítését és fejlesztését irányozták elő a Széchenyi István Egyetem számára.

Dr. Gyömörei Tamás: Az egyetemi sport és az élsport kapcsolata, győri modell


Bevezetés

Az egyetemi sportélet ismerői számára nem bír különösséggel a fenti idézet. Ismert, hogy az amerikai egyetemi sport a professzionális ligák versenyrendszerének előszobája. Érdekes, ugyanakkor változtatásra szoruló jelenség, hogy a magyar egyetemi sport elismertsége, presztízse nemzetközi szinten jóval meghaladja a hazai értékeléseket. Nem véletlen, hiszen a nemzetközi találkozókon azok az élsportolóink vesznek részt, akik egyébként a professzionális sportban versenyeznek, így az eredményesség legtöbbször biztosított. Itthon az egyetemi bajnokságokban azonban gyakran érdektelen versengésekkel találkozhatunk, ami az egyetemi klubok forrásteremtési lehetőségét is beszűkíti. A hazai elismertség kivívásához több, mint százéves egyetemi sportunk minőségi és szabadidős szegmense is változtatásra szorul. Az egyetemi élsport olyan szintet is képviselhet – a csapatsportágakban NB I, NB I/B, az egyéni sportágakban nemzetközi szint –, amely mind az önkormányzati, mind a magánszféra támogatói és szponzorációs motivációját erősítheti. 2006-tól a győri Széchenyi István Egyetem Sportegyesülete (SZESE) stratégiájának megvalósításában arra törekedett, hogy a város által preferált sportágakban, a versengő párhuzamosságokat megszüntetve komplementer sportfejlesztési programot valósítson meg. A tanulmány célja, hogy bemutassa a program hatását a közösségi források koncentrálására és az addicionális források bevonására az egyetemi sportban.

A tanulmány a szerző „Az egyetemi sport finanszírozásának új útjai” című cikkének átdolgozása (Gyömörei, 2011).
„A sport egy nagyon erős nagyító, amelyen keresztül az emberek nézik és mérlegelik az Egyetemedet… annyira, ha pl. a labdarúgó csapat nagyon jól szerepel… akkor a játékosok és az edzők a győztesek, a pozitív jellemvonások hordozói. Ez pedig a sikeresség, amit az egyetem bérbe ad az embereknek, azoknak, akik a legmagasabb szinten versenyeznek!”
Mark Emmert president of University of Washington, 2004.

„Az Egyetem sportja a város sportja”

Ha az egyetemi sport forrásteremtési lehetőségeit vizsgálva lokális szinteken, a hazai nagyvárosok – kiemelten a sportban sikeres egyetemi városok – sportkoncepcióit és városfejlesztési stratégiáit elemezzük, Győr 2008-as és 2015-ös sportkoncepciójában is találkozhatunk az egyetemi sportot fejlesztő tervekkel. A sportra fordított pénzek arányában (Debrecennel együtt) kiemelkedik, különösen ha a kerületi identitással kevésbé rendelkező fővárosi felsőfokú intézmények körét is figyelembe vesszük a vizsgálatban.

Az egyetemeknek otthont adó város kulcsszereplővé vált a rendszerváltozás utáni kormányzati decentralizációt követően. A kibővült versenytérben a városok legfőbb célja a térségbe települő cégek, valamint a jól képzett és magas jövedelemmel rendelkező lakosság célpontjává, s ezáltal a térségvezető gazdasági központjává válni. A városok egy erősödő imázsversenyben találták magukat, a rendszerváltozás után pedig az önkormányzati autonómiára épülő településfejlesztési versenyben, amelynek motorja a versenyképesség megtartása, növelése lett. Mára a nagy és középvárosok vezetői térségszervező stratégák. Önkormányzatainak gazdasági, politikai hatalma vitathatatlan (Lados, 1998; Koltai, 2004).

Az önkormányzatok magatartása a sport irányában mondhatni változó volt, hiszen az 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról nem deklarált semmit a sporttal kapcsolatos kötelezettségekről, a nem kötelező feladatok közé soroltan a helyi képviselőtestületekre bízta a sport támogatását. Ez teljes körűen vonatkozott az élsportra, valamint a diák-, az utánpótlás- és a lakossági szabadidősportra. Az elégtelen törvényi szabályozás a vidéki önkormányzatoknál – ahol a sport tár-sadalmi szerepe, lokális presztízse jóval erősebb volt – nem okozott akkora gondot, mint a fővárosban, ahol sorra szűntek meg az egyesületek és tűntek el a sportpályák. Ebben az időszakban a Fővárosi Önkormányzat költségvetésének mindössze 0,2%-át fordította a budapestiek sportjára, a kerületek pedig átlagosan 0,5%-ot szavaztak meg költségvetésükben (Hajdu, 2001). A vidéki nagyvárosokban az arány jóval magasabb, 1-2%-ot ért el és ér el ma is. Különösen a megyei jogú városok rendelkeznek a helyi sportéletet meghatározó költségvetéssel (pl. Győr MJV Önkormányzata 2008-tól költségvetésének 1%-át fordítja „élősportra”1), azonban több mint 70%-át a professzionális sport működtetésére költik el.

A 90-es évek előtti főváros központú hazai sport fejlődésének centruma a vidéki városokba helyeződött át, ahol az önkormányzatok versengő céljaiknak megfelelően az élsport támogatását és az élsport rendezvényeit is kiemelten finanszírozták (Gyömörei, 2010) (1. ábra).

1. ábra. Győr közvetlen sporttámogatásának megoszlása, 2007 – 2010


Az önkormányzatok „pénzosztó” gyakorlatától nagymértékben függ a kínálati oldal, amelyet mindenhol a sportkoncepcióban határoznak meg. Egységes benchmark azonban nem alakult ki, egyedi kijárásra, alkukra még ma is van mód.

A hazai felsőoktatás integrációs folyamatában az egyetemek kiemelkedő szellemi központtá fejlődtek, kihatnak a városok és a régiók gazdaságára, kultúrájára, egyszóval az életminőségre (Rechnitzer, 2007; Nagy, 2009). Az egyetemek dinamikus fejlődését a hallgatói versenysportnak is követnie kell. Az egyetemi versengések (MEFOB, szabadidősport versenyek „SPORTPONT”) minősége, szervezettsége az egyetemnek otthont adó város és a helyi magánszféra sporttal kapcsolatos támogatói és szponzorációs igényét kell, hogy kielégítse, illetve a hallgatókért folyó versenyben az egyetemek versenyképességét javítsa. Ha csak a külső egyesületek élsportolóit nevezik a bajnokságokba, a sport identitás- és közösségépítő funkciója sem tud érvényre jutni. A Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség több éves próbálkozása az egyetemek kiemelt sportági támogatására, forráshiány miatt nem valósulhatott meg. 2011-től a „TAO” rendszer hozott megoldást ezen a területen. A kapcsolódás az önkormányzatok közösségi és élsport támogató rendszeréhez lehetséges, figyelembe véve a lokális sportági tradíciókat. Természetesen, ahogy egy ország számára sem járható út, hogy „túlzottan sok” iparágban nemzetközileg is versenyképes legyen (Porter, 1990), a városok és az egyetemek számára is stratégiai feladat, hogy a sportági tradíción alapozott koncentrált tudásra építve definiálják „megfelelően kevés számú” sportági portfóliójukat.

A városi sportkoncepciót és az egyetemi sportstratégiát összehangolva a győri egyetemi sportegyesület (SZESE) a helyi élsport szervezeteivel együttműködve, addicionális források bevonásával (2. ábra) nem versengő, hanem komplementer sportstruktúrát épített ki (3. ábra) férfi kézilabdában és férfi-női kosárlabdában. Mindez a „pre TAO” korszakban jelentős forrásbővülést hozott az egyesület számára.

2. ábra. A győri egyetemi sport forrásbővülése 2007-2011

A Széchenyi István Egyetem SE együttműködő partnerei:
− Széchenyi Kosárlabda AKADÉMIA
− CMB CARGO UNI Győr NBI
− Győri Kosárlabda KC NBIB
− Győr Férfi Kosárlabdáért Alapítvány
− Győri Férfi kézilabdáért Alapítvány

Az egyetemek igénye a minőségi élsport iránt jelentkezik, ezzel csatlakoznak ahhoz a versenyhez, amely elsősorban nem a városon belül, hanem a városok és a területek, az ún. növekedési pólusok között folyik.
Mélyítik a város beruházási és fejlesztési értékét (Development Value) az ún. „soft” tényezők (tudástranszfer, kultúra, rekreációs lehetőségek) terén (Ács, 2007).


Levezetés

Kijelenthető tehát, hogy a városok és a lokális gazdasági szféra támogatási preferenciája a jövőben is az élsport és a nemzetközi rendezvények felé orientálódik. Az önkormányzatok deklarált feladatai között ugyan az egyetemi sport támogatása még mindig nem elégségesen jelenik meg, de ahogy a gazdaság, a tudomány, úgy a kultúra és a sportkultúra mentén történő szorosabb együttműködések is növelik versenyképességüket. A Széchenyi István Egyetem sportjának bekapcsolódása az utánpótlásképzésbe és a professzionális sport rendszerébe addicionális források bevonását eredményezte (2. ábra). A kutatás jövőbeni kiterjesztésének területe lehet az egyetemi élsport hatása a középiskolai diákság továbbtanulására, egyetemválasztására.


Köszönetnyilvánítás

Az adatgyűjtésben köszönöm a segítséget Győr MJV Sportügyi Osztály munkatársainak, továbbá köszönöm a sport- és vállalatvezetők őszinte válaszait az interjúkon.

Banner
Banner
Támogatóink