Egyetemi, bajnoki értékelés - nők
Ahogy most minden területen, úgy az egyetemi szinten is csonka maradt a kosárlabda szezon a koronavírus-járvány miatt. A hölgyeknél - bár jelentős átalakuláson ment át -, a keleti csoportban veretlen maradt a TF, nyugaton pedig a megerősödő Közgáz zárt makulátlan mérleggel.
Olvasási idő: 4 perc
Az előző években sikert sikerre, azaz bajnoki címet bajnoki címre halmozó TFSE csapatából kulcsjátékosok egész sora vált ki. A közelmúlt sikercsapatából Kováts Gabriella és Varga Barbara maradt "hírmondónak", utóbbi az első félévet külföldön töltötte. A női címvédőnél így az eddigi "második vonalból", vagy ha úgy tetszik a cseresorból léptek elő játékosok, mint például Szeli Dorina, vagy Vörösházi Jázmin, s csatlakoztak új kosarasok az együtteshez, akik közül Kenyeres Anett rögtön húzóemberré lépett elő. Ezzel együtt - bár veretlen maradt a címvédő -, azért a korábbi évekkel ellentétben volt, amikor "rezgett a léc", hiszen Debrecenben és Miskolcon is csupán egyetlen ponttal tudott nyerni az új szakvezető: Hegedűs Péter irányította együttes.
A TF mögött elég nagy volt a "tülekedés". A remek szerkezetű, összeszokott debreceniek már bebiztosították második helyüket, így a vége felé Kovács Imre együttesének, "belefért" egy sima vereség az ELTE otthonában. A szakvezető nyilván nem volt boldog ennek láttán, Gyarmati István tanítványainak viszont mint egy falat kenyér, úgy kellett a győzelem, hogy a 3. helyért versenyben maradjanak a miskolciakkal.
A férfi csapatban kiválóan teljesítő Lippai Szabolcs dirigálta borsodiak kis híján "elkapták" a TF-et, ám kulcsjátékosuk: Sikora Emőke sérülése jócskán visszavetette őket. A csoport 3. helyéért lett volna még ELTE-Miskolc ki-ki meccs...
Ha tavaly már nem is, de előtte női vonalon rendszeres résztvevője volt a négyes döntőnek a szegedi együttes, amely a TF-hez hasonlóan szintén a generációváltás nehézségeivel küzd. A csonka bajnokságban a Tisza-parti társulat csak egyetlen győzelmet szerzett, s talán új játékosai tapasztalatlanságának köszönheti, hogy az összes kiélezett, szoros találkozóján alulmaradt: volt 2 két, egy 3, valamint egy 8 pontos veresége Földi Alexandra együttesének.
A nyíregyháziak nyeretlenül zártak, s bár beleszaladtak nagyobb pofonokba, "életjeleket" mutatva volt, hogy szépen helytálltak, s ez náluk inkább a dobott, mintsem a kapott pontokban mutatkozott meg.
Csak részben írnánk igazat, ha a híres Remarque-regény címével indítanánk a másik csoport értékelését: Nyugaton a helyzet változatlan.
Annyiból feltétlenül igaz. hogy - miként az előző években -, a Közgáz és a Győr most is kiemelkedett a csoportból. Mögöttük viszont négy együttes közel azonos, hasonló játékerőt képvisel.
A Közgáz, Zana Kaludia, valamint Suppán Anna "színre lépésének" is köszönhetően Győrben egy küzdelmes meccsen, a fővárosban viszont váratlanul simán verte legnagyobb riválisát. A kiváló szerkezetű győriek, a Németh Kata tanítványaihoz hasonlóan összességében nagyobb nehézségek nélkül "gyűrték le" többi riválisukat, némi nehézségbe csupán a BME otthonában ütközött Barthalos István alakulata, bár ott a Közgáz is megizzadt.
A középmezőnyt 2-2 fővárosi és baranyai együttes alkotta. A "műszaki alakulat" sokat erősödött, a Bozsó Katica-Hizsnyik Dóra-Horváth Anna-Munteán Lili kvartettre építve sokat lépett előre Gorácz Árpád csapata. A ligában a 2. évadát töltő NKE-Csata ugyan tavalyhoz képest elveszítette centerét: Karagits Kirát, ám ha veszélyes mezőnysorának tagjai elkapták a fonalat, a csoport két élcsapatán túl más nem nagyon tudta megfékezni őket. A NKE-BME összecsapás hosszabbításba torkollott, s hazai sikerrel zárult, a visszavágó azonban nem jöhetett létre a járványhelyzet miatt, pedig az döntött volna a csoport 3. helyéről.
A két fővárosi együttest - némi lemaradással - a két baranyai alakulat követte. A Petőfi csapatánál nagyon sok múlt azon, a szakvezetésnek rendelkezésére áll-e Pap Regina. A remek centerrel a soraiban azért jóval hatékonyabb volt a csapat, mint nélküle, de a helyzete kicsit hasonló, mint a Szegedé keleten: a szoros meccseit rendre elveszítette, 2, 4 és 8 pontos veresége egyaránt volt az együttesnek. A másik baranyai csapa: a PTE-PEAC nagyon hullámzó teljesítményt nyújtott. Otthonában simán verte a BME-t, de ugyanígy kikapott az NKE-től, s a "házi rangadót" is elveszítette a Petőfi ellen - ennek a visszavágóját sem tudták lejátszani.
A SMAFC "személyében" újoncot köszönthettünk a női vonalon. A soproniak megilletődötten kezdve a bajnokságot kezdetben jókora verésekbe" futottak bele", de fejlődésüket jelzi, hogy a csonka szezon második felében már ritkábban kaptak 100 pont fölött, s nagyjából "megfelezték" a különbségeket a szezon első feléhez képest.
A győztes, a bajnok - elvben - a belgrádi Európai Egyetemi Játékokra utazhatott volna, ám már azt is törölték, illetve jövőre halasztották. A szakvezetők pedig ebben a mindenki számára nehéz helyzetben, ha gondolnak már a következő évadra, akkor talán - legalábbis fejben – már próbálják összeállítani a kereteket, megnézni, kikre számíthatnak, kikkel erősödhetnek a 2020-21-es szezonra - amíg érdemi edzésmunkát nem végezhetnek.
Szöveg: Botár László
Fotó: PxHere, pixabay