Jóllehet a tél lassan az utolsókat rúgja, nem árt elővigyázatosnak lennünk a hideg időben gyakrabban előforduló kórságokkal szemben. Íme néhány tipp, mire figyeljünk, ha nem akarunk megbetegedni a tél hátralévő részében.

Olvasási idő: 3,5 perc

A téli hidegben – főként a tavaszhoz közeledve – egyre gyakrabban látunk tüsszögő, köhögő, orrát fújó vagy a torkát fájlaló embert. Bár ezek a betegségek – néhány komolyabbat leszámítva – 3-4 nap alatt lecsengenek, nem szívesen esünk áldozatul nekik. Főként akkor, ha ki akarjuk élvezni a vizsgaidőszakot követő, jól megérdemelt pihenést, a bulizást vagy éppen a sítábort, amelyre régóta gyúrunk.

Sokan azt hisszük, hogy a betegségek elkerüléséhez elég, ha egész télen rengeteg vitamint és étrend-kiegészítőt fogyasztunk, valamint kerüljük az olyan helyeket, ahol sokan fordulnak meg.  

A valóság azonban az, hogy gyakran elfelejtjük bevenni a C-vitamint, nem mindig fűlik a fogunk gyümölcsre, vagy éppen nem ússzuk meg, hogy kitegyük a lábunkat otthonról.

Létezik azonban néhány hasznos praktika, amely hatékonyan segíthet a betegségek megelőzésében. Íme közülük néhány!

Tisztaság fél egészség

Télvíz idején (is) érdemes alaposan kezet mosnunk naponta több alkalommal is. A hangsúly az alaposságon van, hiszen a kézmosás önmagában még nem nyúlt megfelelő védelmet a kórokozók ellen. Itt egy videó arról, hogyan kell alaposan kezet mosnunk.

A kézmosás mellett arra is ügyeljünk, hogy tartsuk tisztán otthonunkat és konyhai eszközeinket is, hiszen a vírusok könnyebben megtelepednek a hanyagul elmosott poharakon, tányérokon és evőeszközökön, vágódeszkán, konyhapulton. 

Megfelelő táplálkozás és étrend

Nagyon figyeljünk arra, hogy télen miből mennyit fogyasztunk. A C- és a D-vitamin hiányát mindenféleképpen pótoljuk természetes és mesterséges úton egyaránt. Bármennyire furcsán hangzik is, de ne hanyagoljuk az étrend-kiegészítőket, hiszen a napi vitaminbevitelt nem lehet csupán almával, citrommal, tojással, májjal és naranccsal pótolnunk. Ez még Terence Hillnek sem sikerült, pedig ha valaki, akkor ő tudja, hogy „minden nap egy alma, az orvost távol tartja”.

Pihentető alvás

Számos tudományos kutatás hívta fel a figyelmet arra, hogy a rendszertelen és kevés alvás nagy mértékben csökkenti szervezetünk ellenállóképességét. Átlagban napi 7-8 órát kellene alvással töltenünk, ám ha ez nem megy, akkor sincs baj. Napi 5-6 óra alvással is jól ellehetünk egy darabig (főleg a vizsgaidőszakban), ekkor azonban figyeljünk arra, hogy éjjel 2 és 5 óra között mélyen aludjunk, mert a szervezet ekkor regenerálódik csak igazán.

Tévhit, hogy télen csakis meleg takaróval és minimum 23 Celsius-fokos szobahőmérsékletben lehet jól aludni. Figyeljünk arra, hogy lefekvés előtt jól szellőztessük ki a helyiséget, a szoba hőmérsékletét pedig bátran állítsuk 21-22 fokra, ha meleg takarót választunk, nem fogunk megfázni.

Réteges öltözködés

A réteges öltözködés lehetővé teszi, hogy „bezárjuk” a ruha alá a meleg levegőt, így mindig optimális tartományban tarthatjuk testünk hőmérsékletét. Legalulra vegyünk valamilyen műszálas ruhadarabot, a középső réteg készüljön gyapjúból, a legfelső réteg pedig legyen vízálló, amely megvéd a hótól és az esőtől.

Mondanunk sem kell, hogy a sál, a sapka és a kesztyű kötelező ruhadarabok, ha nem akarunk alaposan megfázni.

Rendszeres testmozgás

Végül, de nem utolsósorban, figyeljünk arra, hogy télen se álljunk le a testmozgással. Sokan ellustulunk a téli hidegben, pedig a tapasztalatok szerint nincs jobb a kinti, rendszeres testmozgásnál. Ha ezt választjuk, figyeljünk a réteges öltözködésre, ha pedig inkább edzőterembe megyünk, tartsuk szem előtt, hogy az edzés befejeztével hagyjuk „kihűlni” és regenerálódni a testünket, mielőtt kilépünk a röpködő mínuszokba.

Aki pedig extrém módon szeretné megedzeni a szervezetét, próbálja ki a Kneipp-kúrát, amely a felsőtest, illetve az alsó végtagok hidegvizes kezelését jelenti, és rendkívül hatásos módja a höröghurut gyógyításának.

A leggyakrabban előforduló téli nyavalyák

Megfázás, nátha: A meghűlés, más szóval nátha vagy megfázás a felső légutak heveny vírusos fertőzése következtében alakul ki. Ilyenkor a vírusok megtelepednek a nyálkahártyában, emiatt jönnek létre a jellegzetes helyi és általános tünetek.

Torokgyulladás: A közösségeket látogató emberek gyakran szenvednek felső légutakat érintő betegségektől, amelyeknek egyik tünete a torok gyulladásos elváltozása. A torokgyulladás következményeként nyeléskor erős fájdalmat érzünk.

Influenza: Az orrfolyással, orrdugulással, köhögéssel járó náthával ellentétben az influenza kezdeti tünetei a láz, a hidegrázás, a borzongás, a rossz közérzet, a fejfájás, az izomfájdalom és az emésztőszervi panaszok (hányás, hasmenés).

Norovírus: A Norovírus-fertőzés akut gyomorbélrendszeri megbetegedés, amelyet az azonos nevű vírus okoz. Heves hányással és erős hasmenéssel jár. A betegség leginkább a téli hónapokban, november és március között lép fel.

Reuma, ízületi fájdalmak: A reumatoid arthritisz elsősorban a kéz- és láb kisízületeit, csuklókat, bokákat, térdeket, esetenként más ízületeket is szimmetrikusan érintő, előrehaladó gyulladással járó betegség. Télen erősebbnek érezzük a fájdalmakat, jóllehet a tudomány jelenlegi állása szerint nincs összefüggés az évszakok váltakozása és a betegség kialakulása, illetve a tünetek erősödése között. 

Szöveg: Márványkövi Ferenc
Forrás: csupasport.hu, nhs.uk, webbeteg.hu, hazipatika.com
Fotó: freepiks