112 éves a Magyar Egyetemi - Főiskolai Sportszövetség

A Nemzeti Diák, Hallgatói és Szabadidősport Szövetség tagja

FISU Világkonferencia magyar előadókkal a 29. Téli Universiadén

A 29. Téli Universiade keretében március 5-7. között került megrendezésre Krasznojarszkban (Szibéria, Oroszország) a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség (FISU) XXXII. Világkonferenciája Innováció – Oktatás – Sport témakörben. Az Universiadén dolgozó magyar delegáció 8 fővel vett részt az egyetemi sportról szóló tudományos programban, köztük Kamuti Jenő, a Nemzetközi Fair Play Bizottság elnöke, a MOB elnökségének tagja.

A három napos konferencián a magyar küldöttségből dr. Székely Mózes a MEFS főtitkára, az ELTE tudományos főmunkatársa, Ducz Barbara a MEFS versenysport koordinátora, és Palusek Erik a MEFS kutatója, az ELTE doktorandusza is tartott magyar vonatkozású előadást. A szekcióülésen elhangzottak fókuszában az egyetemi szabadidősport hazai programjai, sport témájú kutatások, és jó gyakorlatok álltak. Az Európai Egyetemi Sportszövetség projektje képviseletében Fodor Anett beszélt az önkéntesség szerepéről.

A MEFS 2012-ben készült Hajós Alfréd Terve, az egyetemi sport 2013-2020 közötti szakmai programja hosszú évtizedek után először helyezte középpontba az egyetemi szabadidősportot. Célul tűzte ki motivációs programok indítását és a sportolási lehetőségek bővítését, amelyek alapjául a Hallgatói Önkormányzatok Országos konferenciája (HÖOK) és az ELTE közös felmérése szolgált. A konferencián ebből a munkából ismerhettek meg részleteket a világ 5 kontinenséről érkezett résztvevők.

Ducz Barbara a 2018-as Egyetemi Sport Nemzetközi Napját (#IDUS2018) mutatta be a megrendezett sportágak, helyszínek és részt vevő egyetemek vonatkozásában. Az IDUS2018-al és ezen belül a Budapesti Egyetemi Sportfesztivállal Magyarország csatlakozott a FISU 174 országához, amelyek a szeptember 20-i, illetve e közeli hetekben rendezték meg az UNESCO által deklarált Egyetemi Sport Nemzetközi Napját. Magyarországon 25 felsőoktatási intézmény 36 sporthelyszínen 150-nél is több sportprogrammal várta a hallgatókat. Az előadás továbbá kitért az egyéb kiegészítő eseményekre, mint az 5vös 5 km-es futás, Jótékonysági Egészségséta és az ELTE szervezésében az Inkluzív Sportnapra.

Palusek Erik mutatta be a Hajós Alfréd Terv alapjául szolgáló felmérések alapadatait, középpontban a hallgatók sportolási szokásaival. A reprezentatív vizsgálat szerint 2011-13-ban a hallgatók mindössze 23,1%-a mozgott legalább heti 2-3-szor, legalább 30-45 percet, vagyis a negyedük éri el a rekreációs minimumot, ami a heti 150 perc mozgásnak felel meg a WHO ajánlása szerint. Rámutatott, hogy középiskolás korukban ugyanez az arányszám 46,5% volt, a kötelező testnevelés órákat nem beleszámítva. Azaz miután bekerülnek a felsőoktatásba a sportolással töltött idejük olyan jelentősen visszaesik, hogy az elegendő időt sportolók száma a felére csökken.

Dr. Székely Mózes kiemelte a leggyakrabban űzött sportágakat: aerobik, futás-kocogás, kerékpározás és úszás az egyéni sportok közül, foci, röplabda és kosárlabda csapatsportként, valamint asztalitenisz, tenisz, fallabda, harcművészetek, mint páros és küzdősportok. A sportágválasztásban legalább annyira eltérőek a női és férfi hallgatók (aerobik vs. foci, tánc vs. erősportok), mint a sportra motiváló tényezőkben: a férfiakat inkább a fizikai erőnlét fejlesztése és általában a hagyományos férfiasságot hangsúlyozó szempontok, a nőket pedig inkább a kinézet és az ezt segítő súly-kontroll, fittség az elsődleges, de a legfontosabb motiváló tényező mindkét nemnél az egészség megőrzése. A sportolást akadályozó tényezők közül az időhiány a leggyakrabban említett kifogás. Egészen új eredmény, hogy az egyéni, páros és csapatsportokat űzők motivációs mintázatai mennyire különböznek egymástól. A tipikus csapatsportoló jól érzi magát, a barátaival van, és versengés közben fejleszti a fizikai képességeit. Az egyénileg sportoló inkább a súlyára és a külsejére koncentrál, míg a páros sportok új kapcsolatok és új képességek kialakítást és a beilleszkedést szolgálják.

A konferencia egy másik kiemelt témája a világméretű sportesemények hatásainak elemzése. A svájci székhelyű Nemzetközi Sporttudományi és Technológiai Akadémia (AISTS) vizsgálata szerint a 2015-ös Gwangju Universiade a felkészülés 5 éve alatt közel 10.000 munkahelyet teremtett (a Szervezőbizottságban dolgozókon túl további 6740 közvetett állást), és 58 Mrd Ft-nak (231,5 Mrd Won) megfelelő tényleges gazdasági növekedést generált, az infrastruktúra-fejlesztések nélkül. Mindez összhangban áll a FISU 2027-ig tartó stratégiai céljaival: az Universiadék növekvő presztízsű események, amelyek megrendezését sem a politikai döntéshozóknak, sem a sportot kedvelőknek nem szabad kihagyniuk.

Hírkategóriák

LEGUTÓBBI BEJEGYZÉSEK

KORÁBBI BEJEGYZÉSEK










Banner
Banner
Banner
Támogatóink