112 éves a Magyar Egyetemi - Főiskolai Sportszövetség

A Nemzeti Diák, Hallgatói és Szabadidősport Szövetség tagja

Elsöprő holland fölény a félbeszakadt egyetemi gyorskorcsolya-világbajnokságon

Március 10. és 13. között rendezték az egyetemi gyorskorcsolya-világbajnokságot, amelynek Amszterdam adott otthont. Bár a koronavírus-járvány miatt a vb utolsó napját nem tartották meg, a csúcsesemény így is tartogatott izgalmakat. Több versenyszámban is hazai siker született.

Olvasási idő: 2 perc

 

A Nyugat-Európában (is) egyre terjedő koronavírus-járvány sem gördíthetett akadályt az egyetemi gyorskorcsolya-világbajnokság megrendezése elé. A rendezők március 9-én, hétfőn még boldogan hirdették a vb kezdetét az esemény hivatalos Facebook-oldalán, négy nappal később azonban szomorúan jelentették be ugyanitt, hogy a Holland Olimpiai Bizottság és az Országos Közegészségügyi Intézet javaslatára nem tartják meg az utolsó versenynapot.

A futamoknak Amszterdam legnagyobb és legnépszerűbb ovális alakú korcsolyapályája, a 400 méter hosszú Jaap Eden adott otthont. Ezen a pályán hétköznap a helyiek csiszolják korcsolyatudásukat, most azonban a világ hallgatói elitje gyűlt össze, hogy megmérkőzzön egymással a dobogós helyezésekért. Az immáron ötödik alkalommal megrendezett világversenyen 18 ország 71 korisa vett részt, a legnagyobb számban Hollandiából, Oroszországból és Lengyelországból érkeztek résztvevők.

Március 9-én, hétfő este még az óvatos duhajkodásé volt a főszerep, hiszen ekkor tartották az esemény hivatalos nyitóünnepségét. Másnaptól azonban már a korcsolyák is előkerültek a sporttáskákból: az eredeti terv szerint a résztvevők összesen nyolc számban, az 500, 1000, 1500, 3000 és 5000 méteres egyéniben, női és férfi csapatváltóban, vegyes csapatsprintben, valamint a rendkívül látványos női és férfi tömegrajtos futamon mérték volna össze tudásukat, ám végül – a korábban említett okok miatt – utóbbi kettő elmaradt.

 

Kedden a nők 3000 méteres futamán fölényes holland siker született, a dobogó mindhárom fokára a vendéglátók versenyzői állhattak fel, a világbajnok Esmee Visser lett. Szintén elsöprő holland sikerrel ért véget a férfiak 5000 méteres száma is, amelyben Victor Ramler végzett az élen, honfitársa, Jeroen Janissen pedig harmadikként suhant át a célvonalon.

A hölgyek 500 méteres futama a kelet-európai, míg a férfiaké a távol-keleti hallgatók fölényét hozta. A legrövidebb távon a nőknél az orosz Irina Kuznyecova mögött két lengyel hallgató osztozott az érmeken, míg a férfiaknál két japán koris is dobogóra került: Macui Jamato arany-, míg Morisige Vataru bronzérmet zsebelt be.

A szerdai nap is a holland egyetemisták diadalát hozta. Összesen három versenyszámban: a nők 1500 és 5000 méteres, valamint a férfiak 10 000 méteres távján is a vendéglátók „lepték el” a dobogót. Esmee Visser 3000 méter után 5000 méteren is győzött, Victor Ramler pedig a keddi, 5000 méteres futamot követően saját legjobb idejét megdöntve a 10 000 méteresen is tarolt.

A harmadik, és egyben utolsó napon a női csapatváltó fölényes holland győzelmet hozott, míg a férfiaknál az orosz korisok vitték a prímet. A nők 1000 méteres versenyén Sanneke de Neelingnek köszönhetően újabb holland aranyéremnek tapsolhatott a közönség, míg a férfiak 1000 méteres futamát a japán Macui Jamato nyerte meg, ezen a vb-n neki ez volt a második aranyérme.

 

A versenybizottság ezt követően jelentette be, hogy a koronavírus-járvány miatt törlik az utolsó versenynapot.

 

A világbajnokság részletes eredményeit innen töltheted le.

 

Szöveg: Márványkövi Ferenc
Fotó: fisu.net

 

Hírkategóriák

LEGUTÓBBI BEJEGYZÉSEK

KORÁBBI BEJEGYZÉSEK











Banner
Banner
Banner
Támogatóink