112 éves a Magyar Egyetemi - Főiskolai Sportszövetség

A Nemzeti Diák, Hallgatói és Szabadidősport Szövetség tagja

Csírában a vitamin!

Az egészségtudatos életmód egy sor újfajta élelmiszerrel bővítette az élelmiszer palettát, s olyan dolgokat eszünk meg annak egészséges voltában bízva, amikre más generációk jórészt nem ennivalóként gondoltak. Ilyen pl. a csíra és a mikrozöldek.

Olvasási idő: 3 perc

Kétségtelen, hogy a „magokból elinduló élet” már önmagában is jól hangzik ahhoz, hogy a csíráknak jótékony étrendi hatást tulajdonítsunk. A csírázás során a magban tárolt tápanyagok átalakulnak, azaz egyszerre vannak jelen a lebontó és építő biokémiai folyamatok, ezért a csírák tápanyag-összetétele különbözik a magtól, illetve a kifejlett növényétől. Ez egyfelől jelenthet jótékony étrendi hatást, pl. vitaminok feldúsulása, könnyebben emészthető ásványianyag-tartalom, másfelől viszont a koncentráltabb tápanyagbevitel (leginkább nagy mennyiségű csíra fogyasztása esetén) kedvezőtlen hatásokkal is járhat, akár előfordulhatnak a csírában olyan mérgező, vagy az emésztésre károsan ható anyagok is, amelyek a kifejlett növényben már nincsenek meg. A mértékletesség a csírafogyasztásban is kulcsfontosságú, a mértékkel fogyasztott csíra valóban egészséges.

Csíra vásárlásakor legyünk azonban körültekintőek! Csak olyan terméket vegyünk meg, ami friss, gondosan csomagolt, hűtőpultban tartott és lehetőleg mihamarabb fogyasszuk el!

A csírafogyasztás legnagyobb kockázata az előállítás, hiszen a csírázáshoz szükséges körülmények a legtöbb baktériumnak is ideálisak a szaporodáshoz. Ezek a betegséget okozó baktériumok, pl. Salmonella, E. coli, a magok felületén fordulhatnak elő és a csíráztatás során felszaporodva, a csíra elfogyasztásakor ételmérgezést okozhatnak. Ebből következően a fogyasztásra szánt csíra előállítása, csomagolása és forgalmazása nagyon komoly higiéniai biztonságot és pontos technológiát követel meg annak érdekében, hogy az ételmérgezéseket elkerülhessük.

Elterjedt a csírák otthoni előállítása is, ami olyan szempontból mindenképpen előnyös, hogy az előállítás körülményei ismertek, viszont a higiéniás szempontok betartása ugyanolyan fontos! 

Néhány alapszabály az otthoni csíráztatáshoz:

  • Csak kifejezetten erre a célra szánt, vagy megbízható forrásból származó, egészséges, nem csávázott magot csíráztassunk. A gazdaboltban kapható vetőmagok nem alkalmasak csíráztatásra.
  • Földben ne csíráztassunk, használjunk csíráztató edényt, amit gondosan fertőtlenítsünk! Lehetőleg a magokat is fertőtlenítsük pl. citromlében vagy ecetben való áztatással és forró vizes öblítéssel, mivel a kórokozók gyakran a magok felületén vannak.
  • Tiszta ivóvizet használjunk, desztillált víz nem szükséges, sőt a kicsit kemény víz a magból kevésbé oldja ki az ásványi anyagokat. A csírázó magokat naponta 2-3-szor öblítsük át, a felúszó léha magokat, héjat stb. távolítsuk el. Kerüljük a pangó vizet és biztosítsuk a megfelelő szellőzést.
  • Ne keverjük az edényben a magokat, egyszerre csak egyfélét csíráztassunk. A csírázási idő a növényfajtól függ, de ne növesszük a csírát túl nagyra (kb. 1 cm max.), mert akkor már a tápanyagok csökkenhetnek, a csíra megkeseredhet.

Az sem mindegy, hogy milyen növény magjait csíráztatjuk, célszerű a már bevált fajok magjait használni, mint pl. búza, brokkoli, retek, lucerna, mungóbab stb., elkerülendő a nem hasznos vagy egyenesen mérgező anyagokat tartalmazó csírákat.

Mikrozöldek

A mikrozöldek vagy mikrozöldségek fogyasztása is terjedőben van, lényegében olyan pici, egy-két hetes növénykékről van szó, amelyek már elkezdtek levelet fejleszteni. A mikrozöldek, a csírákhoz hasonlóan, rendkívül koncentrált tápanyagokkal rendelkeznek, ezeknek a kis növényeknek a vitamin- és ásványianyag-tartalma sokszorosa a kifejlett növényének, ezenkívül értékes antioxidánsokat és aminosavakat is tartalmaznak. A táplálkozás-élettani előnyök mellett a mikrozöldek fogyasztása is hordoz némi kockázatot, alapvetően itt is a higiénia és a frissesség a legfontosabb tényező.

Ha magunk termesztenénk mikrozöldet pl. balkonládában vagy akár tejfölös pohárban is, ügyeljünk arra, hogy kezeletlen, csávázószer-mentes magot használjunk, legjobb itt is a csíra-előállításra szánt mag. Az edényeket tegyük fényre, kerülve a tűző napsütést, a talajt tartsuk nedvesen. A növényeket akkor vágjuk le, ha kb. 6-8 cm hosszúak. Mosás és szárítás – pl. salátacentrifugával – után felhasználhatók, hűtőben néhány napig elállnak. Ha a kis zöld növények már nem frissek, fonnyadtak vagy kellemetlen szagúak, akkor ne fogyasszuk el.

Mikrozöld termesztéséhez is a csíráztatásra alkalmas fajok magjai ajánlhatók, főleg azok, amelyeknek kifejlett korban is a levelét fogyasztjuk pl. saláta, spenót, rukkola, bazsalikom stb.

 

Forrás: NÉBIH, www.eteltcsakokosan.hu

Fotó: PxHere

Hírkategóriák

LEGUTÓBBI BEJEGYZÉSEK

KORÁBBI BEJEGYZÉSEK











Banner
Banner
Banner
Támogatóink