Forintos Norbert, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem doktorandusza 2017-ben gondolt egyet, és megalapította a BME Cycling kerékpárcsapatot, amelynek azóta is vezetője. Akkor még nem gondolta, hogy ezzel hiánypótló tettet hajt végre. A vele készült interjúból kiderül, miért is hozta létre a bringáscsapatot, milyen szerepet játszott ebben az Erasmus-program, milyen nehézségekkel kellett szembesülnie, továbbá az is, hányadán állnak a biciklizéssel a magyar egyetemisták.
Olvasási idő: 5 perc
M.F.: Honnan jött az ötlet, hogy megalapítsd a BME Cyclingot?
F.N.: BSc-s tanulmányaim során számos bringás barátot szereztem, akikkel együtt kezdtem el tekerni. A csapatalapítás ötlete akkor merült fel bennem, amikor az Erasmus-program keretében Hollandiában jártam. A Delfti Műszaki Egyetemnek van egy bringáscsapata, amely rendszeresen szervez közös kerékpározásokat, és versenyeken is indul. A kint eltöltött félévem során ellátogattam néhány edzésükre, és akkor fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy ezt én is meg tudom valósítani itthon, méghozzá a BME-n. A Testnevelési Központnál kezdtem el puhatolózni, ahol meglepetéssel hallottam, hogy az egyetemen még soha nem volt bringáscsapat. Az ötlet szerencsére elnyerte a vezetőség tetszését. Bartha Zsolt tanár úr és Hellner Szelina tanárnő már az első perctől fogva támogatták a BME Cycling megvalósulását.
M.F.: Nem tartottad kockázatosnak az alapítást? Hiszen nem tudhattad, mennyien fognak csatlakozni hozzád, és az is benne volt a pakliban, hogy neked kell majd embereket toboroznod.
F.N.: Épphogy elkezdtem a PhD-képzést, amikor megalapítottam a csapatot. Az egyetemi bringás ismerőseim addigra már végeztek, ezért nekem kellett úgymond kialakítanom az igényt a biciklizésre a hallgatókban. A kezdetektől fogva személyesen keresem meg a karok gólyáit minden tanév elején, illetve a félév során is különböző eseményekkel próbálom megszólítani a kerékpározni vágyó egyetemistákat.
M.F: Feltételezem, nem volt könnyű az indulás.
F.N.: Őszintén szólva nehéz volt kialakítanom a célközönséget. Először meg kellett fogalmaznom magamnak, valójában kinek is szól a BME Cycling. A csapat tagjai – beleértve magamat is – alapvetően nem élversenyzők, de nem is azokat akarjuk tanítani, akik még csak most ismerkednek a kerékpározással. Azokat szeretnénk megszólítani és bevonni a programokba, akik már magabiztosan tekernek csapatban is, miközben jó társaságra és hangulatra vágynak, és nem feltétlenül a sikert és a másodperceket hajhásszák.
M.F.: Általában mennyien látogatják a BMC Cycling szabadidős programjait?
F.N.: Sokféle eseményünk van, az országúti edzéseinkre tavaly ősszel körülbelül tíz-tizenöten jöttek el. Télen Hellner Szelina tart tornatermi erősítést – ezeket kisebb létszámú, ám annál elszántabb kemény mag látogatja. Odafigyelünk, hogy ne csak a testünk, hanem a lelkünk és tudásunk is fejlődjön, ezért sporttudományi témájú előadásokat szervezünk. Járt már nálunk például Janota "Johnny" Zoltán tizenhatszoros ironman és Dr. Bakanek György sportorvos, akik a teljesítményközpontú sporttáplálkozásról tartottak előadást, de említhetném Kindl Gábor többszörös magyar bajnok triatlonistát is, akivel a sportolás közbeni energiabevitelről, frissítés tervezésről beszélgettünk. Ami a bringás szakembereket érinti, Nagy Zsolt, a Superior MTB Team és a Ride4Life edzője adta át tudását a hallgatóknak az edzések helyes megtervezésével kapcsolatban. Végül, de nem utolsósorban Péterfia Kata gyógytornász a helyes nyeregben ülésről fedett fel izgalmas titkokat.
M.F.: Leginkább az országúti és a hegyikerékpáros (mountainbike) szakágakban jeleskedtek. Tervezitek, hogy indítotok mást is?
F.N.: Bár közös edzést kizárólag országúti szakágban szervezünk, a csapatban sokan terepkerékpároznak is. Ők elsősorban az XCO-szakágban jeleskednek, de az elmúlt szezonban a cyclocross irányzat is sokat fejlődött nálunk. Ezzel a három ágazattal egész évben el tudjuk foglalni magunkat, hiszen az országúti és a mountainbike szezon tavasztól őszig tart, a cyclocross idény pedig ősszel kezdődik, és télen ér véget. A csapat tagjai közül többen is triatlonoznak, ők velünk együtt készülnek a kerékpáros megméretésre, míg az úszásra és a futásra felkészülést máshol oldják meg.
M.F.: Olyan csapatot alkotottok, amelynek tagjai versenyezni és „csak úgy” tekerni is szeretnek. Adódik a kérdés, vajon a szabadidős vagy a versenyszakágra helyeztek nagyobb súlyt?
F.N.: A BME Cyclingban nem elsődleges szempont a versenyzés, viszont nagyon szívesen indulunk amatőröknek rendezett viadalokon. Tavaly jó hangulatú versenyhétvégét szerveztünk a Tour de Zalakaros-verseny köré, ezen kívül több érmet is szereztünk az időfutam MEFOB-on, illetve triatlon versenyeken. A cyclocross szezon szinte összes versenyén ott voltunk, és két elit második helyet sikerült bezsebelnünk.
M.F.: Mire számíthat még, aki csatlakozni szeretne hozzátok?
F.N.: Elsősorban jó hangulatú, barátságos csapatra, amely mindig kapható a közös tekerésre. Kicsit ugyan elcsépelten hangzik, de az általunk szervezett többnapos kísérős túrák, a már kétszer megtartott BME Cycling Tour, a profi versenyeken kialakított szurkolói zóna, a Marót Corner, továbbá a téli erősítések nagyon összekovácsolták a közösséget.
M.F.: Mi a helyzet azokkal, akik nem tagjai a csapatnak? Ők vajon kaphatóak arra, hogy két keréken közlekedjenek?
F.N.: A válasz egyszerű: elég megnézni, hány bicaj dekkol az egyetemi bringatárolóban jó időben. A tréfát félretéve, amióta az egyetemre járok, folyamatosan növekszik a kerékpáros forgalom, és szerencsére a kampusz környékén az infrastruktúra is jó minőségű. Úgy látom, az új bringasávok, valamint a rengeteg Bubi-állomás egyre több embert vesz rá arra, hogy kipróbálja a közlekedésnek ezt a módját.
M.F.: Szerinted hol jobb a helyzet: a fővárosban vagy vidéken?
F.N.: Minden tanév elején szembesülünk a problémával, hogy aki bátran tekert vidéken, vagy aki a lakhelyváltozás miatt nyitottabb lenne változtatni közlekedési szokásán, a budapesti forgalom láttán elbizonytalanodik. Ezen nem csodálkozom, hiszen az országot járva én is tapasztalom, milyen más Budapest ritmusa, mint a vidéké, ám hamar rá lehet érezni a fővárosi forgalomra. Sok ismerősöm óvatosan kezdte a nagyvárosi bringás közlekedést, de most már tudják, mire kell figyelniük, így ügyesen szelik át a várost.
M.F.: Három év telt el a csapat alapítása óta. Hogyan jellemeznéd röviden ezt az időszakot?
F.N.: Nagyon büszke vagyok arra, hogy a semmiből sikerült létrehoznom egy bringás baráti társaságot. Három év alatt értük el azt a létszámot, amelyet a különböző eseményeinken még éppen kezelni tudunk. A tavalyi Tour de Hongrie kapcsán – amelyen megszerveztük a Marót Corner szurkolói zónát – sokan megismerték a csapatot, és az eredményeinkkel is sikerült felhívnunk a figyelmet a BME Cyclingra. A nagy létszámú előadásainkon kívül ki kell emelnem a BME Cycling Tourt, amely egy amatőr Giro d’Italiának tekinthető: motoros felvezetéssel, autós kísérettel, profi fotóssal, frissítéssel, továbbá előre leszervezett útvonallal és szállással készültünk, ezért a résztvevőknek csak a tekerésre és az élményre kellett koncentrálniuk.
M.F.: Mire számítsunk tőletek a nyáron?
F.N.: Nyáron az iskolai szünetben sokan hazamennek vidékre, vagy szakmai gyakorlatukat végzik távol Budapesttől. Ilyenkor nem nagyon szoktunk közös eseményeket rendezni, inkább a spontán szerveződő közös tekerések a jellemzőek. Zárt Facebook-csoportunkban bárki kiírhatja, hogy mikor, merre és milyen tempóban menne, és biztosan talál magának útitársat. Ha minden igaz, nyár végén rendezik a Tour de Hongrie egyhetes profi versenyt, ahová szeretnénk elmenni, hogy a helyszínen szurkolhassunk, ahogyan eddig is tettük. Ősszel pedig újraindulnak a szervezett edzéseink és előadásaink.
M.F.: Meglepetéssel is szolgáltok?
F.N.: Van néhány őrült ötletünk, mint amilyen az ultrahosszú távok teljesítése egy vagy több nap alatt, de tervezünk bringaútvonalakat érdekes helyekre, amelyeket szeretnénk megörökíteni videón is. Aki szívesen csatlakozna hozzánk, vagy megnézné, hogy merre járunk, annak ajánlom a BME Cycling Facebook- (facebook.com/bmecycling) vagy Instagram-oldalát (instagram.com/bmecycling).
Kerékpáros kisokos
Arról, hogy mi a különbség az országúti, a hegyi- és a terepkerékpározás között, itt olvashatsz.
Itthoni kerékpártúra-útvonalak
Magyarországon rengeteg lehetőség van arra, hogy barátaiddal vagy családtagjaiddal kerékpártúrára indulj. Mielőtt belevágsz a kalandba, érdemes ellenőriztetned a bringát, nehogy útközben érjen kellemetlen meglepetés.
Ha nem szereted az emelkedőket, és valami lájtosra vágysz, tekerj a Csepel-szigeten, vagy kerekezz a Kis-Balaton-túrán.
Ha nagyobb falatra – pontosabban tavakra – vágysz, és össze akarod kötni a bringázást némi strandolással, tekerd körbe a Balatont, a Velencei tavat, a Tisza-tavat vagy a Fertő-tavat!
A hegyikerékpározás szerelmeseinek a Várkerülős tatárjárást vagy a Bükk déli oldalán található Hór-völgyet ajánljuk úticélként, de izgalmas lehet az Őrségi Skanzentúra is.
Ne feledd, hogy már engedik a csoportos kerékpározást, ha sportolási vagy szabadidős céllal végezzük. Ennek ellenére, – ha van rá lehetőség – tartsd be a távolságtartás szabályait!
Szöveg: Márványkövi Ferenc
Forrás: mozgasvilag.hu
Képek: BME Cycling, Forintos Norbert, Fejes Bence
