110 éves a Magyar Egyetemi - Főiskolai Sportszövetség

A Nemzeti Diák, Hallgatói és Szabadidősport Szövetség tagja

Az Universiade vizsgája előtt áll az egyetemi és főiskolai sport

Július 3 és 14 között rendezik a 28. Nyári Universiadét a dél-koreai Gwangjuban. A héten - több turnusban - 117 magyar sportoló indul a nyár egyik legnagyobb világversenyére.

  • Erősségét tekintve hova helyezhető az Universiade?
  • Prof. dr. Kiss Ádám, a Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség (MEFS) elnöke:
    A nyári Universiade a multi sportversenyek közt az olimpia után a második legnagyobb. Tulajdonképpen az egyetemisták, főiskolások olimpiája. Összesen 21 sportágban fogják összemérni a tudásukat az öt kontinensről érkező sportolók, abból 13 kötelező sportág és 8 pedig olyan, amelyeket a dél-koreaiak választottak. A 21-ből 13-ban indulnak magyar versenyzők is.
  • Magyarországon milyen rangja van az egyetemisták nemzetközi versengésének? Miben látja az egyetemista sport jelentőségét?
  • Az eddigi 27 Universiadénak 26-szor részesei voltunk, csak 1967 maradt ki. Ez sokat mond a verseny hazai megítéléséről. Minőségi sport nélkül nincs minőségi felsőoktatás. Erre már nagyon régen rájöttek. Magyarországon az első két egyetemi sportegyesület a Műegyetem illetve a BEAC volt, amelynek 1898-ban Eötvös Loránd volt az első elnöke. 1907 óta a kontinensen a legrégebbi Sportszövetség mi vagyunk, a feladatunk ma is az egyetemi-főiskolai sport rendszerbe foglalása.  Én, mint gyakorló egyetemi tanár, azt mondom, sport nélkül igazán kiváló értelmiséget nem lehet, vagy nagyon nehéz nevelni. Ahhoz, hogy a magyar egy egészséges társadalom legyen, ahhoz elengedhetetlen, hogy a felsőoktatásban tanulók sokat sportoljanak, mozogjanak, és sportos életmódot folytassanak. Körülbelül addig, amíg a szocialista rendszer volt Magyarországon, addig az egyetemi sport egy politikai döntés alapján valahol a középerős szinten helyezkedett el. A rendszerváltás után furcsa egy helyzet alakult ki, több ok összjátéka miatt az egyetemi sport lassan, de lefelé ment. És akkor 2012-ben a Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség alapszabályát átalakítottuk és a Szövetség megújult. Azóta - szerintem - felfelé halad az egyetemi sport ismertsége, rangja és érzésem szerint a színvonala is felfelé tör.
  • Az egyetemek mennyire rugalmasak azokkal az élsportolókkal, akik a rengeteg edzés és versenyzés mellett is vállalják a tanulást?
  • Az egyetemek általában rugalmasak ezen a téren, időpontokkal, különböző vizsgalehetőségekkel segítenek, minden támogatást megadnak az élsportolóknak, hogy tanulni is tudjanak, de a színvonalból nem engednek. Tehát a sportolók is ugyanazokkal a követelményekkel találkoznak, mint bárki más.  Az már nagyon régen volt, hogy az Universiadéra úgy küldtük ki az élsportolóinkat, hogy (kis túlzással) előtte két nappal vettük fel őket az egyetemre.  Erről ma már szó nincs, tehát azok, akik most az Universiadéra mennek, ők mind ténylegesen főiskolákra, egyetemekre járnak.
  • Milyen kedvezményeket élvezhetnek a kitűnni képes sportolók?
  • Nagyon sokan dolgoztunk azon, hogy például a felvételinél a legkiválóbbak plusz pontokat kapjanak a sportért. Nagyon pontosan meghatározták azt, hogy miért és mennyi plusz pontot lehet kapni. Akik például az olimpián az első hat közé kerülnek, 500 pontot kapnak, ami azt jelenti, hogy ha teljesítik az előírt minimumot, akkor őket gyakorlatilag felveszik.
  • A versenyzőknek kell-e kvalifikálniuk az Universiadéra is, úgy, mint olimpiára? Ha esetleg nem itt, akkor hol lehet párhuzamot vonni az Universiade és az olimpia között?
  • Egy olyan adattal válaszolnék, ami rendkívül figyelemre méltó, a statisztikák szerint az Universiade győztesek esetében 50 %-os a valószínűsége annak, hogy olimpiát is nyernek. Tehát az Universiade az utánpótlásnak egy rendkívül fontos eleme. Az Universiade azonban messze nem csak az érmeseké, sőt... Ez a verseny csak részben szól az eredményekről, a teljesítményekről. Az Universiade-nak van egy máshoz nem fogható önfeledt hangulata, az, hogy az egyetemisták, akik nem mellesleg sportolók együtt vannak a faluban, s ez kivételes nevelő értékű lehetőség, mely egy életre szóló nevelési élményt és irányt is ad.
  • A csapatösszeállítást látva meglepő, hogy tornászaink alig vannak.
  • Az ő versenytervükbe nem illik bele, időben rosszkor van ez az esemény. Amikor jönnek a kvalifikációs versenyek, akkor azok fontosabbak, mint az Universiade.  Nagyon örülök viszont annak, hogy négy csapatunk is indul. Vízilabdában a fiúk is és a lányok is szerepelnek. Ezen kívül férfi kézilabda és női kosárlabdacsapat megy ki.
  • Ha az olimpiával is kacérkodunk, akkor az Universiadéval miért ne kacérkodhatnánk?
  • A Magyar Egyetemi - Főiskolai Sportszövetség mindent megtesz azért, hogy legyen Budapesten Universiade, utoljára pont 50 éve volt. De ez természetesen nem csak rajtunk múlik, hanem ez politikai kérdés, az ország vezetői felelősen megvizsgálva a társadalmi, gazdasági életnek egyéb szektorait, döntenek abban, hogy a pályázatot beadjuk vagy nem. Felmerült egy olyan gondolat is, és szerintem ez nagyon üdvös lenne, hogy ’23-ban legyen nálunk Universiade, amivel az ország felkészülne a nálunk még sohasem látott, hatalmas multi sporteseményre, és 2024-ben pedig olimpia.
  • A múlt eredménytáblázataiban még olyan eredményt is találni, amikor 1963-ban 19 aranyunk is volt. Most hány elsőségre számít? 
  • Csapataink általában nagyon sikeresek voltak az egyetemisták világjátékain. Eddig összesen 113 aranyérmet nyertünk, összesen 308 érmet. Én a magam részéről a legutóbbi, a kazanyi eredményt (négy arany, két ezüst, kilenc bronz) rendkívül jónak tartom, és nagyon remélem, hogy legalább a közelébe eljuthatunk. Nagyon bízunk a címvédő polósok sikeres újrázásában, az egyéniek között Kotsis Edina a legnagyobb üdvöskénk, aki taekwondoban idén világbajnoki bronzérmes lett.  Szóval 10-12 éremre számítok Gwangjuból. Az, hogy arany, ezüst vagy bronzérem, az csak szinte alig észrevehető apróságokon múlik.

 

További információ:

Dobor Dezső
a magyar Universiade delegáció sajtófőnöke
dobord001@yahoo.co.uk

 

Banner
Banner
Támogatóink