112 éves a Magyar Egyetemi - Főiskolai Sportszövetség

A Nemzeti Diák, Hallgatói és Szabadidősport Szövetség tagja

Több hallgatót tervez megszólítani a nagy múltú BME-MAFC - Interjú Bartha Zsolttal

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) büszkélkedhet az ország egyik legpatinásabb sportegyesületével. A BME-MAFC fényes jövőt remél, amelynek részeként még több hallgatót szeretne bevonni a sportolásba. Interjú Bartha Zsolt szakosztályvezetővel, a BME Testnevelési Központ igazgató-helyettesével, a Budapesti Egyetemi - Főiskolai Sportszövetség (BEFS) elnökével.

Olvasási idő: 5 perc

A tizenkilencedik század végén Hajós Alfréd és Gillemot Ferenc vezetésével alapított Műegyetemi Atlétikai és Football Club (MAFC) az elmúlt 123 év során kiemelkedő szerepet játszott a hazai egyetemi sportéletben is. Története során több alkalommal megújult, versenyzői rendre jelentős eredményeket értek el a hazai és a nemzetközi porondon egyaránt.

M.F.: A BME-MAFC régebbi klub, mint az FTC vagy az Újpest. Minek köszönhető, hogy az egyesület még mindig talpon van?
B.Zs.:
A SMAFC után a BME-MAFC a második legrégebbi egyetemi sportegyesület Magyarországon, amely története során számos viharos időszakon ment át. Az elmúlt több mint százhúsz év alatt a klubnak sok-sok siker és kudarc jutott osztályrészül. A sport mindig is szerves része volt az egyetemi életnek, ezért könnyű volt megfelelő bázist találnunk, amely életben tartotta a klubot. Példaként említhetem, hogy a BME-n huszonkétezer hallgató tanul, így bőven van kiből válogatnunk, főleg a csapatsportágak tekintetében. A szabadidősport azonban kicsit más kérdés.

M.F.: Amennyiben?
B.Zs.: Olyan lehetőségeket szeretnék teremteni a hallgatóknak, amelyek segítségével többeket is bevonhatunk az amatőr sportba, illetve a rendszeres testmozgásba. Már megtettük az első lépéseket: 2012-ben az egyetem kampusza közepén épült fel az ország akkori egyik legmodernebb sportközpontja, amely számos egyetemi hallgatónak és környékbeli lakosnak teremtett – lenyűgöző körülmények között – sportolási lehetőséget. A létesítmény csak úgy vonzza a mozogni vágyókat, ami nagyrészt annak is köszönhető, hogy a vendégek számtalan sportolási lehetőség közül választhatnak. Az egyetem vezetősége, a Testnevelési Tanszék és a sportegyesület között nagyon gyümölcsöző az együttműködés, aminek eredményeképpen egyre több hallgató dönt a rendszeres testmozgás mellett.

M.F.: Az egyesület hagyományai, a megfelelő infrastruktúra és a bőséges kínálat elegendő ahhoz, hogy megszólítsátok a Z-generáció tagjait?
B.Zs.:
Nem teljesen. A felsorolásból kimaradt a megfelelő szakembergárda. Tudásuk, vezetői képességük és lelkesedésük nélkül mit sem ér az egész, ráadásul ők saját nyelvükön szólítják meg a fiatalokat. Célunk, hogy a diákok a MAFC-család tagjaivá váljanak, és szervezett keretek között sportolhassanak. Hozzá kell tennem, a mindennapos testnevelés bevezetését követően kevésbé kell "küzdenünk", hogy bevonjuk a sportolásba az egyetemistákat.

M.F.: Ami a versenysportot illeti, a kosárlabda és a röplabda az egyetem zászlóshajója. Hogyan képzelitek el e két sportág jövőjét?
B.Zs.:
Merész célokat szövögetünk. Férfi kosarasaink az NB I/B-ben a bajnokság járvány miatti, idő előtti befejezésekor az első, feljutást érő helyen álltak, férfi röplabdásaink pedig a legmagasabb osztályban: az Extraligában szerepelnek. Azt szeretnénk, hogy a profi sportolók mellett minél több hallgató kapjon lehetőséget, így erősítve az egyetemi vonalat. Azokat az élsportolóinkat is, akik nem MAFC versenyzők, de BME-hallgatók, a mentorprogram keretén belül igyekszünk segíteni. Célunk, hogy a kosárcsapat a jövőben – hagyományainak megfelelően – újra a legmagasabb osztályban szerepeljen.

M.F.: Melyek azok a sportágak, amelyek kissé háttérbe szorultak?
B.Zs.: A jövőben az atlétikát és a labdarúgást szeretnénk előtérbe helyezni, hiszen az egyesület nevében is benne van: Műegyetemi Atlétikai és Football Club. Az egyetemi futsal (kispályás foci – a szerk.) virágkorát éli, ebben lehet keresnivalónk. Szeretnénk, ha a kézilabda is feljebb lépne a jövőben, amire komoly esélyünk van, hiszen rendkívül széles az egyetemen az utánpótlásbázis. Jelenleg az összes kézilabdacsapatunk kizárólag diákokra, nagyrészt pedig BME-s hallgatókra épül. Sokat kell még dolgoznunk, hogy a felsőbb osztályokban szerepelhessünk.  

M.F.: Mi a helyzet a szurkolókkal?
B.Zs.: Őszintén megmondom, nem könnyű megszólítanunk a hallgatókat. Voltak és vannak közös próbálkozásaink a hallgatói önkormányzattal, amelyek során – főként a nagy rangadókon – megtöltjük a Gabányi László Sportcsarnokot. A Schönherz Stúdió több meccset is közvetít vagy rögzít, amelyet az érdeklődők utólag is megtekinthetnek.     

M.F.: Miben más a BME-MAFC, mint a többi hazai egyetemi sportegyesület?
B.Zs.: Talán abban, hogy minden szakosztályunknak jelentős a múltja, és számos sportágban szerepeltünk már a különböző első osztályú bajnokságokban. Mindig van mire és kire építenünk, még az egykori hallgatóinkra is számíthatunk szponzorként vagy támogatóként. Öregdiák-bázisunk kifejezetten széles.

M.F.: Miből áll össze a MAFC-brand?
B.Zs.:
Erre a kérdésre nehéz válaszolnom. Mégis idesorolnám az elmúlt 123 évet, a hagyományokat, a műszaki értelmiséget és a labdajátékokat. Persze lehet, hogy mások nem értenek egyet velem, szerintem azonban ezek a legfontosabb "márkaelemek".

M.F.: Hogyan írnád le az egyesület jövőjét?
B.Zs.:
Jó lenne, ha a MAFC keretein belül növekedne a hallgatók száma. Sikerként könyvelnénk el, ha ezer fölé tornásznánk ezt a mutatót, sőt a háromezres létszám sem tűnik elérhetetlennek, legyen szó szabadidő- vagy versenysportról. Hosszú távú célunk lehet, hogy a huszonkétezer BME-s diák negyede sportoljon egyetemi keretek között. Labdajátékok tekintetében a felsőbb osztályban szereplő felnőtt csapataink utánpótlásbázisát is jó lenne egyetemi hallgatókkal szélesítenünk. Hab lenne a tortán, ha folytatódnának a létesítményfejlesztések is. Bőven akad tennivalónk.

M.F.: Elmondható ez a hazai egyetemi sportéletről is?
B.Zs.: Igen. Növelhetnénk a testnevelő kollégák és a tanszékek szerepét, mert ők azok, akik napi kapcsolatban állnak a hallgatósággal. A jó szakemberek sokat tehetnek azért, hogy még több hallgatót vonjunk be a szabadidő- és versenysportba, mind hazai, mind nemzetközi szinten. Ha már itt tartunk: nagyszerű lenne, ha a jövőben a MEFOB-bajnokságokban és az egyetemi világ- és Európa-bajnokságokon határon túli magyar egyetemek is szerepelnének.  

Tudtad?

  • A Műegyetemi Atlétikai és Football Clubot (MAFC) egykori olimpiai bajnokunk, Hajós Alfréd, illetve Gillemot Ferenc alapította 1897-ben.
  • A klub elengedhetetlen szerepet játszott számos sportág meghonosításában. Ilyen a kézilabda, a kosárlabda, az öttusa, a súlyemelés és a tollaslabda.
  • A MAFC már a kezdetektől fogva sokat tett a hazai egyetemi és főiskolai sportélet megszervezéséért és fellendítéséért.
  • A MAFC kezdeményezésére indult el a Magyar Egyetemi - Főiskolai Bajnokság (MEFOB).
  • A klub sportolói számos világbajnokságon és olimpián állhattak dobogóra.
  • A MAFC – a Budapesti Honvéd és a Szolnok után – Magyarország harmadik legeredményesebb aktív férfi kosárlabdacsapata: fennállása során hét bajnoki címet szerzett az NB I-ben, 24 alkalommal lett második, tízszer pedig harmadik.

Az egyetem Testnevelés Tanszékének honlapját itt éred el.

Szöveg: Márványkövi Ferenc
Képek: MAFC

Hírkategóriák

LEGUTÓBBI BEJEGYZÉSEK

KORÁBBI BEJEGYZÉSEK











Banner
Banner
Banner
Támogatóink